A miniszterelnök a Le Point francia lapnak adott interjújában az Európai Tanácsban kialakult helyzetről, a háborúról, valamint az Európai Bizottsággal folytatott jogállamisági vitáról beszélt.
Korábban olyan sajtóértesülések keringtek, miszerint Zelenszkij menesztette a vezérkari főnököt, vagy Zaluzsnij maga mondott le a posztjáról, ám egyelőre ezt mindenki cáfolja. A feszültség viszont hosszú hónapok óta tapintható a háborúban álló ország politikai és katonai vezetése között.
Csaknem kétéves Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja Ukrajna ellen, és az orosz diktátor azzal dicsekszik, hogy a Nyugat szankciói nem érték el céljukat, de Oroszország feléli a jövőjét, amikor szinte minden erőforrását katonai célokra fordítja – hívja fel a figyelmet a CNN gazdasági rovata.
De a Vajdaságra, Erdélyre, vagy a Felvidékre nem tartanak igényt. Toroczkai kampányol, a területi követeléseknek sem jogi, sem gyakorlati realitása nincsen. Ungár Péter LMP társelnök szerint pedig megbocsáthatatlan felelőtlenség ilyet mondani ebben a háborús helyzetben, és ezzel magyarellenes hangulatot lehet szítani.
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
Az ukrán elnök úgy látja, megállítható a harmadik világháború kitörése.
Szoros információs kontroll a belföldi közönség felé magyar részről, temetői látogatás ukrán részről, kevés érdemi előrelépés – egy találkozó rövid története, két szemszögből.
Új átkelő nyílhat Magyarország és Ukrajna határán, találkozhat Orbán és Zelenszkij – sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a két ország külügyminiszterének hétfői ungvári találkozóját követően.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
Az indoklás szerint Oroszország továbbra is destabilizálja az ukrajnai helyzetet, így a 2014-ben bevezetett szankciót ismét meghosszabbította az Európai Unió.
A háborús halottak előtt tisztelegtek, bár ezt Szijjártó nem részletezte Facebook-posztjában, inkább békepártizott egyet. Andrij Jermak X-oldalán azt írta, "azok előtt tisztelegtünk, akik életüket adták Ukrajna védelmében".
Harcok zajlanak a Harkivi területen, Bahmut előtt és Zaporizzsjában is.
Drasztikusan, a harmadára estek az ukrán elnök bevételei az első háborús évben. Ez az első alkalom, hogy vagyonnyilatkozatot tett közzé.
Magyarország az elsők között ismerte el a Szovjetunió szétesése után függetlenné vált Ukrajna államiságát és éveken át baráti hang jellemezte a két ország kapcsolatait. A viszony az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálása után kezdett megromlani, s a 2017-es ukrán oktatási törvény elfogadása óta folyamatosan nőtt a feszültség. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba hétfői ungvári találkozója – majd Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő valószínűnek tűnő tárgyalásai – ugyan aligha oldanak meg minden vitát, ám lehetőséget teremtenek a viszony javítására. Az igazi előrelépéshez arra is szükség lenne, hogy a magyar kormány felhagyjon látványosan Moszkva-barát politikájával.
Orbán beveti utolsó aduját is a svéd NATO-csatlakozás ügyében, közben pedig egyes elemzők szerint inkább elfoglalná az EU-t, minthogy kilépjen belőle. A Washington Post szemleírója közben rendeződni látja a kínai-amerikai viszonyt, a Guardian helyszíni tudósítója pedig azt fejti ki, miből gondolja, hogy Donald Trump verhető lehet.
Az ukránok szerint ugyanakkor nem hadifoglyokat, hanem egy rakomány Sz-300-as föld-levegő rakétát szállított a lelőtt orosz repülőgép.
